FILOZOFIA TÉTELEK
|
Gutenberg galaxis Mi történik a Gutenberg galaxis után? Mint a címből is láthatjuk ez az elemzés azzal foglalkozik, hogy miért szorul háttérbe manapság a nyomtatott írás és ez milyen összefüggésben van technika rohamos fejlődésével. A nyomtatott írás illetve az írás elsőbbsége a XX. század elejéig vitathatatlan volt. Ez volt az egyik fő eszköze az oktatásnak, a tájékoztatásnak, a kommunikációnak. Persze ez az eszköz is csak azokhoz jutott el, akik tudtak olvasni, illetve írni. Tehát csak bizonyos rétegekhez. A század elején megjelent a film, amely már szélesebb réteget vonzott, hiszen itt nélkülözni lehetett az olvasást. Persze a némafilmek esetében néha erre is szükség volt, de a hangosfilmeknél már ez a probléma is megoldódott. A film másik előnye a könyvvel szemben, hogy sűrítve adja át annak mondanivalóját. A filmnek viszont meg van az a hátránya, hogy míg a könyv olvasása esetén saját képzelőerőnkre kell hagyatkoznunk, úgy a film esetében más látásmódját kell akceptálnunk. Tehát lehet, hogy a film kényelmes megoldás, de elszegényesítheti a fantáziánkat. A XX. század közepén azonban megjelentek az audiovizuális eszközök, amelyek kezdték háttérbe szorítani a nyomtatott írást. A televízió, a video, a mozi, mind a könyv ellenfelei lettek. Talán az egyik válasz erre a problémára az idő, illetve a kényelem. A mai rohanó világunkban inkább leülünk a televízió elé és azt a regényt megnézzük 90 percben, mint inkább elolvassuk. Ha fáradtan hazajövünk a munkából, akkor már nincs energiánk arra, hogy kezünkbe vegyünk egy komoly könyvet, inkább leülünk a TV vagy video elé és megnézünk egy "limonádét", amely kikapcsolódást nyújt a napi élet nyűgjei alól. A TV és a video megjelenése tulajdonképpen a filmipart is háttérbe szorította, hiszen szinte mindent elkövettek és követnek azért, hogy az embereket a képernyő elé csalogassák. Sorra alakultak a minden igényt kielégítő csatornák, amelyek kvízjátékokat, sorozatokat, politikai műsorokat, zenét, ismeretterjesztő filmeket, rajzfilmeket sugároznak. És ott vannak még az interaktív műsorok is, amelyek igyekeznek a nézőket minél jobban bevonni a műsor készítésébe. Szóval a technika is megpróbál lépést tartani azzal a rohanó világgal amit magunkra kényszerítettünk. Sajnos az oktatásban is egyre jobban háttérbe szorulnak a könyvek. Erre a legjobb példa a kötelező olvasmányok megfilmesítése illetve hangszalagra mondása. Ha már gyerekkorban arra szoktatjuk az embert, hogy inkább nézze meg vagy hallgassa meg azt a könyvet, akkor mi lesz később? Persze ilyenkor mindig a gyerekek leterheltségére hivatkoznak. Pedig ebben a korban alakul ki az ember kreativitása, fantáziálásra való képessége. Lehet, hogy időt adnak a gyerekeknek ezzel, de szegényebbek is lesznek. A következő választóvonal a technika fejlődésében a számítógépek megjelenése volt. Ez a média, a hírközlés területén is igen nagy előrelépést jelentett, hiszen az Internet megjelenésével a világ ott hever előttünk. Tulajdonképpen ez az újságok számára is visszaesést jelenthet majd, hiszen az elektromos információáramlás gyorsasága és olcsósága miatt háttérbe szoríthatja a nyomtatott újságokat. Az Internet elterjedésének egyelőre csak anyagi akadályai vannak, de egyre több család engedheti meg már magának ezt a fajta kommunikációt is. Ha tehát nem a TV előtt ülünk, akkor talán éppen a számítógépünk segítségével próbálunk az Internet labirintusában eligazodni. Úgy gondolom, hogy a technikának ez a robbanásszerű fejlődése mindenképpen hatással van mind az emberi kapcsolatokra, mind pedig az élet minőségére. Fontos, hogy már a fiatalokban próbáljuk érzékeltetni az olvasás örömét, hogy ne csak a filmek által jussanak el a regények a gyerekekhez, hanem saját fantáziájuk által is megéljék azt, és próbálják majd ők is az elkövetkezendő generációnak ezt átadni. Meg kell velük értetni azt is, hogy a könyv értéket képvisel, hogy a az elődeink által megírt gondolatok majd a jövő generációjához is eljussanak. LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||